érdekes, hogy már október 20-a van

Szépen halad az IFComp játékok elbírálása. Érdekes, hogy egyre több az idegen anyanyelvű játékok száma a mezőnyben. Ezek a játékok általában elég gyengécskék, szerintem is. Egyre jobban látom a saját szerepemet ebben az industry-ban: játékleírások készítése magyarul, zsűrizgetés, ritkán 1-2 interaktív dolog, már nem nevézném játék szintűnek sem. Szösszenet lenne, ha nem utálnám a szót. Marad az izé. Érdekes, hogy az első játékaimban még volt koncepció, érzelmi viszonyulás, meg minden, mostanra valahogy visszafejlődött az egész dolog. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor megírtam az első verseimet, amik a maguk szintjén még jók is voltak (valamire), aztán hirtelen találkoztam a sokszínű világirodalommal, a kanonizált szerzőkkel, aztán elhallgattam a témában. Most már leginkább az angol nyelven való önkif. hiánya zavar, illetve engem nem is annyira, mint inkább a közönséget, és kénytelen voltam meghajolni a közakaratnak, amikor nem engedtem sok teret a fogyatékos angol ember szintjén lévő írásaimnak. Illetve néha nem tudom megállni, legújabb kudarcom az IntroComphoz kötődik, az EctoCompot idén szinte biztos, hogy kihagyom, az Asylum Jam némileg esélyes, hogy megtisztelem kétes értékű írásommal. Nyakunkon a Halloween, és egy csomó dolgom lenne elvileg, szinte lehetetlennek látszik megvalósítani azt a 3-4 nap punnyadást, amit az október végi ünnepkör megkövetelne a magamfajta érdeklődőtől. Nem tudom, mi lesz, érzelmileg nagyjából kiegyensúlyozott vagyok, ami viszont rosszat tesz az írásművészetemnek. Ok, viszlát később.


Jaaaa?

gpartygirls02.gif

jaaaa? csak úgy eszembe jutott... 😀 egyébként a kép a partygirls című c64-es játékból való


Werkbejegyzés - ősz

Ebből nem hinném, hogy rendszer lesz, de összefoglalnám néhány szóban mi is folyt az utóbbi időben a Skizofrénia underground blogon. Haladjunk időrendben visszafelé, mondjuk 5 bejegyzés mélységig. Tényleg csak néhány szóban. A Rohadt játékról kapcsiból nem nyilatkozom, maradjon meg interaktív izének, keletkezési körülményeit fedje jótékony homály. AZ Excel chat históriája és a Tombolanézsőt nem igazán akaródzott megírni, de mivel már kábé infarktusközeli állapotokat proukáltam az idegtől, és itt hangsúlyoznám a blog terápiásnapló jellegét, ennek megírása nagy megkönnyebbülést okozott. Arról lehetne vitatkozni, mennyire volt korrekt - szerintem igen. A valaki kiabál az utcán (kto-to kricsit na ulice) egy nagyon érdekes írás, kibaszottul nagy nézettsége volt, és szerintem ennek az írásnak a kapcsán (is) megmozdult valami a kis környezetemben. Az élet nem kis Facebookot meglepően kevesen nézték, de akik igen, azoknak vélelmezem, hogy tetszett. Érdekes, az emberek nem szeretik a Fb-elmélkedéseket. Legalábbis tőlem. Az értettségi találkozó nem buziság egy, hm... maradandó emlék. Azt hiszem, néhány informatikai(bb) jellegű, köldöknézegetős, IF-es bejegyzésem után az utóbbi időben megint elég erősre sikeredett a felhozatal a SU-n. "Ez jó mulatság, férfimunka volt!" - VM


Esemény: 23. IFComp

Elkezdődött a 23. IFComp, amiben bírálóként veszek részt. Eddig már kiosztottam egy 10, egy 9 és egy 8 pontot. * Ha tanár lettem volna, nálam az értékelés amúgy is valószínűleg a csillagos ötöstől a négyes alá kétszerig terjedne, szóval ezt hagyjuk is. Tavaly nem vettem részt benne, tavalyelőtt egy nagyon elismert játékot kivételesen durván lepontoztam, amitől leszorult a dobogóról, azóta is szörnyen ver az Isten. Egyébként ez a játék a Bilrdland volt, egy vontatott LGBTQ+ sztori.

10pm.png

Köszönés helyett

Tényleg, mit csinálnak az emberek köszönés helyett? Vajon azt gondolják-e, hogy miért nem döglesz már meg, vagy azt, hogy baszódj meg inkább, vagy egyszerűen csak annyit, hogy nyaljál sót?

Én nem igazán gondolok semmit, igyekszem, akinek csak lehet, köszönni, vagy akitől már tényleg kifordul a belem, azt inkább elkerülni. Ilyen egyszerű a hozzáállásom.

Ma például eddig ez egy jó nap a melóban csak 3-4 ember nem köszönt, ez még tényleg tűrhetőnek számít.

Mindazonáltal azért gyűltünk itt össze, hogy olvassunk, hogy miről, kultúráról, játékokról, az élet mindennapi dolgairól, ahogy én látom. És az élet az én szemszögemből egyre furcsul.

Egyszer talán majd annyira furcsa lesz, hogy érdemes lesz róla írni [megint]. Addig marad a szabadidős írások gyűjtőhelyének, egy hobbista blogjának játékokról, interaktív szövegekről, miegyébről.